régen jelentkeztem..

Halihó!

Igen-igen, sokezer éve volt, hogy utoljára posztoltam a blogba. Életem halad tovább, egyre inkább (remélhetőleg) pozitív irányba, okosodok és tanulok. Naná, hogy okosodok, hát egyszerűen fantörpikusan imádom a biológiát. Nehogy már bevegyétek, az a legundorítóbb tantárgy az órarendemben. Bocsi, Viola, tudom, hogy te csíped :S 

Szóval, valentin napon kaját osztogattam a szingli fiú-lányoknak, és tök jó volt. És És És aznap, ugye valami 10000 szoros nap, vagy micsoda volt, beszéltem azzal az emberrel, akit szeretek! Szeretem, hogy nem is beszéltem még vele élőbe, meg semmi, hogy a francba? Magyarázza el valaki, mert ez így nem világos:S

Mindegy. Nyár. Úristen. Nyarat akarok, MOST. Sokáig aludni, lustálkodni szeretnék egy hétig, világos? Köszi. Hamarosan megyek Angliába. Pontosabban a március 13.-án tartott szülinapom után egy pár héttel. Nem tudom pontosan mikor, de fúú, nagyon várom. Bár, hiányozni fog V.:S Ilyenkor amúgy minden normális ember azt mondaná, hogy a szülei/kutyája/kismacskája fog hiányozni, nekem V és az ágyam. Lol :D Cseppet sem vagyok normális. De valahogy nem is vágyom rá.. 

Abbahagytam a szerkesztést és a blogolást is (valószínűleg) egy ideig, szerintem a blogger nevem is átváltoztatom orsi-ra, mert meghatározhatatlan ideig csak ide fogok írkálni. (de azt is csak nagyon nagyon néha néha). 

Asszem' kezdem feljavítani, vagy nem tudom, szóval, nekem olyan, mintha egyre több 5-ös dogám lenne, bár szerintem nem, csak néha olyan jó lenne:D Anyámék kiidegelnek. Azt akarják, hogy olyan legyek, amilyennek ők kitaláltak maguknak de az nem számít amúgy, hogy ÉN milyen akarok lenni, nekik csak az fontos, hogy úgy viselkedjek, ahogy azt ők elképzelték. És én (természetesen) nem úgy teszek, ahogy ők fütyülnek, kettős nyíl folyton veszekszünk. És ezeknek az oka általában én vagyok. Miért nem képesek felfogni, hogy nem csak nekik lehet igazuk? ÉN tudom hogy ÉN mit csináltam, ne akarják már azt is ők jobban tudni. ÉN csináltam, és NEM ŐK. Fúúú :@

Na, azt hiszem ennyi volt a kilómétereken át tartó (haha) bejegyzés, ugyanis megyek Violával a városba, és még vagy ezer dolgom van, amit meg akarok és meg kell csinálnom.

Csókuci, nem létező olvasók!♥