Kifolyt, mint a tej,
Amit a kávédba tettem,
Nem figyeltem; a pulton túl csak te léteztél.
Kiömlik, mint a szívem,
Mikor egy vodkázós szombat éjjel
Karjaid közt zársz a kettes villamos
Hűvös csendjében.
A nap első sugara már beköszönt,
Mikor kilépünk a nemzeti dohányboltból,
én most jobbra indulok el, te pedig balra,
Én még hátrafordulok, megnézzem,
Biztonságban átértél e a hatsávoson,
Téged már a következő tindr randi hajt,
Én vagyok a poszt facebookon,
Ami mindenkit egy hétig érdekel,
Aztán feledésbe merülök.
Kiöntöttem a szívem,
Mostmár csupa üresség lakozik benne
Előhúzom táskám mélyéből a vodkás üveget,
és a maradékkal teletöltöm.
Jó reggelt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése