21st

El akarok menni. Vagy Olaszba, vagy vissza Franciába ahol még a nyelvet sem beszélem, és újrakezdeni. Tiszta lappal, előítéletek nélkül, ismerősök nélkül, egyedül. Megszökni, elfutni, szabadnak lenni. Újra megismerni az embereket, mintha egy másik világból jöttem volna, úgy, hogy nem ismernek. Tudják a nevem, a hajam és a szemem színét. Hogy hány centi vagyok nagyjából. A súlyom. Saccra. De azt, hogy miken mentem keresztül, kiket ismertem, miket tettem. Mit mondtam, mit nem, hogy viselkedtem hetedikben, azt nem. Hogy miért utálok embereket. Nem ismernek, nem ítélkeznek. Feltéve, ha olyan életfelfogásúak mint én.

Itthagyni mindent. A kedvenc helyem a városba, az ágyam, a kispárnám. Felvenni a kedvenc ruhám, a szerencsezoknim, felakapni egy táskát benne pár létfontosságú cuccal és lelépni. Ha lehetne egy természetfeletti erőt választani, a repülést választanám. Vagy a teleportálást. 

Menekülök. Vagy ez nem számít annak? Hogy újra akarom kezdeni? Jó lenne, ha annyit élnék mint a hétköznapi légy, 3 nap. De addig mindent megcsinálok, amik az életcéljaim - halálra idegesítem az embereket, rászállok mindenre. Aztán ennyi. 

De nem, embernek születtem, úgyis kell viselkedni, késsel villával enni, mert a társadalom elvárja, úgy öltözködni, ahogy illik, mert iskolába nem veszünk fel ilyet, nem csúnyán beszélni - mert a lányok nem beszélnek csúnyán. Nem illik. Nőietlen. 

A lófaszt!

Hányadék társadalom. Elvárásokat fektet elénk. Felelj meg az iskolában, a szüleidnek, legyél mintatesó, járj sportolni, legyél vékony, hogy ne érezd magad kövérnek, mikor nem jön rád egy 20 kilós, csontos modellre tervezett nadrág, és ne bőgd el magad, mikor a 42-es méret kell. Ne érezd magad szarul, hogy a média mindig, mindenhol és mindenárona azt akarja belédsulykolni, hogy kövér vagy. Bírom a női magazniokat.. A fele arról szól, hogy hogyan fogadd el magad, és szeresd. A másik fele fogyókúra tippeket és edzésterveket ad. Meg recepteket. Szóval, kiscica, rajtad áll hogy a nap 1000 kalória mellett döntesz, vagy megcsinálod azt az istenien kinéző brownie-t, amire ha csak ránézel nagyjából öt kilót hízol. 

Megkapjuk, hogy ha nem vagyunk vékonyak, nem érhetünk el semmit. Vagyis, ezt így konkrétan nem mondjuk ki, de hol látsz kövér - elnézést - normális testsúlyú embereket a médiában? Beleraknának szerinted egy olyan lányt, akinek nem áll ki  a bordája? 

Tökéletes..  a háromgyermekes anyától, akinek három állása van, hogy eltartsa a családot, mert a férje elhagyta. Hibátlan..a lány, akit megvertek, megaláztak, de felállt. Piszkálták, mert más volt.

Nem állt be a végreláthatatlan sorba, felvállalta az egyéniségét.

Mondjuk a szavakat, folynak a szánkon kifele, és mégse figyelünk oda hogy valójánan mint is mondunk. Nézni mindenki tud, de nem mindenki lát.

És a kurva faszom se tudja már, miért kezdtem el ezt..