anger

Szétrepeszt a düh,
Mérges vagyok,
Rád - az egész  világra.
Mellkasom  ezernyi, milliónyi súlyok
Nyomják. Nehéz, levegőt venni
Küzdelmes, fájdalmas,
Azt gondolom, sírással el fog múlni,
De itt ülök, könnyeim már
Tengereket fakasztottak,
De a nyomasztó, üresen görcsölő érzés
Még mindig itt van.
Próbál a bennem lévő
Vörösen izzó harag kitörni,
Felgyújtaná a várost,
Atombomba- szerűen pusztítana.
Varratok százai, kötések borítják
Minden sebem,
Üvöltenék, falhoz vágnék
Tányért, üveget,
Csörömpölve hullana a padlóra,
Keservesen, zokogva szenvedőn
Mindenhogy ki akarom adni,
Sikítok, mélyebbre
Átveszi az uralmat,
Őrület, meg akarok szabadulni tőle
Haragszok az egész világra,
Szemem alatt sötét felhők -
De még mindig,
Senki se érti,
A legnagyobb harcom
Önmagammal vívom