A pultoson kívül két ember van csak a kocsmában.
Pedig én is ott ülök,
A két hangosan nevető,
Ötvenes munkás mellett.
Egy esős kedd este, ugyan ki jönne
A város népszerűtlen kocsmájába-
Bár olcsóbb a vodka, mint mindenhol máshol.
Biztos higítják.
Tegnap este elvágtam a kezem főzés közben,
Mikor néztem az ujjamon végigfolyó vért,
Csak az járt a fejemben, hogyha itt lennél
Már régen leragasztottad volna a
Star warsos sebtapasszal.
Ha most látnád, azt hinnéd, haldoklom,
Két napja hét órát aludtam, azt is csak azért,
Mert elment az áram.
Fuldoklok a föld alatt,
Próbálok kitörni a ketrecből,
De a kulcsát elvitted magaddal.
A pót lakáskulcsom is,
Tudod, amit mindig a virágcserép alatt tartok -
Azt is eltetted, mint a kedvenc bögrémet.
A szívem önként adtam neked,
azért nem vonhatlak kérdőre,
Remélem jól fogsz rá vigyázni,
I mean, az összetört darabjaira,
Néhányra
Mert igen,
Figyeltelek,
Mikor egy péntek estén a bár mellett,
Kegyetlenül, mit sem törődve
A földre dobtad,
Mikor megcsókoltad, azt a
Szőke lányt, azt hiszem, a neve Barbi.
Aztán eszedbejutott, hogy a darabkáit kint hagytad
Mikor megpillantottad távozó alakom
Szombat hajnali fél egykor,
De az eső elmosta a nagyját,
Valamelyik része már a Város altti csatornarendszerben száguld.
Két héttel később majd kinyitod a lopott kulccsal a lakásom ajtaját.
Furcsán csönd lesz, A levegő hűvös lesz.
Beljebb lépsz, a nevemen hívsz.
Nem fogok válaszolni.
Benézel a fürdőbe, de csak a saját tükörképeddel találkozol.
A hálószobába érkezve ereidben meg fagy a vér.
Lélegzeted elakad, Nem fogsz tudni mozogni.
Megfogod a bokám és megrázol.
Nem reagálok.
Még egyszer.
Felkiáltasz.
Megkerülöd az ágyat és közelebb jössz.
Belerúgsz egy üvegbe.
Majd még egybe. És még egybe.
Aztán megérted. Fájdalmadban felüvöltesz.
Összerogysz.
A nevemet üvöltöd, ahogy ráborulsz
Örök nyugalomra tért testemre.
Néha egy részeg döntés rosszul jön ki,
Ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése